TUDÁSTÁR

Frontpage

Menedék Tudástár

Migráns-specifikus szakirodalom és segédanyag gyűjtemény

A Menedék Egyesület több, mint két évtizedes munkája során folyamatosan gyűjti a migrációra vonatkozó hazai és a nemzetközi jogi, igazgatási szabályozásokat, a migrációs mozgást feldolgozó statisztikai adatokat, a beilleszkedéshez szükséges gazdasági, szociális, munkaügyi és egyéb feltételeket tárgyaló információkat, a magyar és a nemzetközi migrációs szervezetek főbb adatait, valamint a migrációs hazai kutatásokra és publikációkra vonatkozó információkat.

Tovább

forrás: thecollegeview.com Az Ír Köztársaság közszolgálati tévéjénél, az RTÉ - Raidió Teilifís Éireann nem csak beszél, hanem szervezeti szinten is igyekszik a kulturális sokféleségre reflektálni. Ennek érdekében a televíziós társaság diverzitás stratégiáját is készített, amely az etnikai és más kisebbségek reprezentációját tűzte ki fő feladatául.

A Sheffield Hallam Egyetem és a The Young Foundation civil szervezet a városi közparkok, nyilvános terek szerepét kutatta a menekültek jólétével, társadalmi integrációjával összefüggésben.

Flughafen Tempelhof. Forrás: tagesspiegel.de Katona Noémi és Zentai Lilla, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület szociális munkásai 2017 szeptemberében a berlini Humboldt Egyetem társadalmi diverzitás és konfliktus tanszékén (Department of Diversity and Social Conflict at Humboldt University Berlin) két hetes képzésen vettek részt, ahol a menekültek/bevándorlók lakhatási problémáival és az iszlamofóbiával is foglalkoztak.

Az ezredforduló óta egy ENSZ-határozat nyomán június 20-a a menekültek világnapja, december 18-a pedig a migránsok nemzetközi napja a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezmény alapján.

forrás: nagyboldizsar.hu Magyarország a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén?

Csepeli György és Örkény Antal: Nemzet és migráció című könyve e-formátumban letölthető az alábbi linken: 
http://tatk.elte.hu/file/Csepeli-Orkeny_Nemzet_es_migrac.pdf

 

A Bertelsmann Alapítvány tízezer érintett embert megkérdezve mérte fel, hol tart a nyugat-európai országokban élő muszlimok integrációja. A kutatásban 2007-ben, 2013-ban és 2017-ben vizsgálták, miként tudnak beilleszkedni a Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában élő muszlimok. A 2010 óta menekültkérelemmel érkezőket kihagyták a kutatásból, hiszen az ő integrációjuk még nem mehetett végbe. 

Milyen személyes és személyközi, csoport- és csoportközi, valamint állami és nemzetközi szintekről beszélhetünk a határokkal kapcsolatban? Milyen a jó határ? Alapvető emberi jog-e a bevándorlás?

Vajon mitől függ, mennyire nyitott egy közösség a külföldiekre, mitől befogadó egy város? A következő ppt sorra veszi a legfontosabb tényezőket, a városi lakosság és a a külföldi állampolgárok arányának alakulásától a befogadó városi környezet feltételéig. 

 

A Menedék Egyesület ökölvívó-programja egy olyan komplex integrációs, mentálhigiénés és rekreációs céllal működő kezdeményezés, amelyben a szociális munkás a sport használatával, azon keresztül építi fel a bizalmi kapcsolatot, teremti meg a segítő folyamat érzelmi, kapcsolati bázisát. Segítséget ad a rászorulónak, hogy pozitív módon dolgozza fel a szorongásait, feszültségeit.

címkefelhő

menekültügy, menedékjogi eljárás, migrációs politika, migráns profil, nemzetközi védelem, integráció, identitás, kulturális különbségek, kultúrsokk, befogadás kritériumai, illegális bevándorlás, segítés színterei, Magyarország, megküzdési stratégiák, interkulturális találkozások, etnikai-vallási konfliktusok, nemi szerepek, emberi jogok, másodgeneráció, sztereotípiák, előítéletek, szerb-bosnyák konfliktus, többség-kisebbség, vegyes párkapcsolat, elrendezett házasság, duális munkaerő-piac, diaszpórák, paternalizáció, kísérő nélküli kiskorú, antropológiai megközelítés, hátrányos helyzetű csoportok, státuszvesztés, multikulturalitás, társadalmi mobilitás, ICCR, áthozás-kireptetés, enklávé gazdaság, transznacionalitás, nemzetközi tendenciák, migráns gyerekek integrációja és oktatása, pull&push, országinformáció, EU-harmonizált védelmi státuszok, emberkereskedelem áldozatai, újságírás, média, pedagógus segédlet, interkulturális kommunikáció, felnőttoktatás, filmek, szakirodalom