TUDÁSTÁR

Frontpage

Menedék Tudástár

Migráns-specifikus szakirodalom és segédanyag gyűjtemény

A Menedék Egyesület több, mint két évtizedes munkája során folyamatosan gyűjti a migrációra vonatkozó hazai és a nemzetközi jogi, igazgatási szabályozásokat, a migrációs mozgást feldolgozó statisztikai adatokat, a beilleszkedéshez szükséges gazdasági, szociális, munkaügyi és egyéb feltételeket tárgyaló információkat, a magyar és a nemzetközi migrációs szervezetek főbb adatait, valamint a migrációs hazai kutatásokra és publikációkra vonatkozó információkat.

Tovább

forrás: menedek.hu Elérhető a bevándorlók európai lakhatási lehetőségeiről szóló elemzés, amely betekintést nyújt az utóbbi évek innovatív kezdeményezéseibe, szemlézi a szakértők javaslatait, és külön fejezetet szentel a menekültek helyzetének is.

forrás: thecollegeview.com Az Ír Köztársaság közszolgálati tévéjénél, az RTÉ - Raidió Teilifís Éireann nem csak beszél, hanem szervezeti szinten is igyekszik a kulturális sokféleségre reflektálni. Ennek érdekében a televíziós társaság diverzitás stratégiáját is készített, amely az etnikai és más kisebbségek reprezentációját tűzte ki fő feladatául.

A Sheffield Hallam Egyetem és a The Young Foundation civil szervezet a városi közparkok, nyilvános terek szerepét kutatta a menekültek jólétével, társadalmi integrációjával összefüggésben.

Flughafen Tempelhof. Forrás: tagesspiegel.de Katona Noémi és Zentai Lilla, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület szociális munkásai 2017 szeptemberében a berlini Humboldt Egyetem társadalmi diverzitás és konfliktus tanszékén (Department of Diversity and Social Conflict at Humboldt University Berlin) két hetes képzésen vettek részt, ahol a menekültek/bevándorlók lakhatási problémáival és az iszlamofóbiával is foglalkoztak.

Az ezredforduló óta egy ENSZ-határozat nyomán június 20-a a menekültek világnapja, december 18-a pedig a migránsok nemzetközi napja a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezmény alapján.

forrás: nagyboldizsar.hu Magyarország a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén?

Csepeli György és Örkény Antal: Nemzet és migráció című könyve e-formátumban letölthető az alábbi linken: 
http://tatk.elte.hu/file/Csepeli-Orkeny_Nemzet_es_migrac.pdf

 

A Bertelsmann Alapítvány tízezer érintett embert megkérdezve mérte fel, hol tart a nyugat-európai országokban élő muszlimok integrációja. A kutatásban 2007-ben, 2013-ban és 2017-ben vizsgálták, miként tudnak beilleszkedni a Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában élő muszlimok. A 2010 óta menekültkérelemmel érkezőket kihagyták a kutatásból, hiszen az ő integrációjuk még nem mehetett végbe. 

Milyen személyes és személyközi, csoport- és csoportközi, valamint állami és nemzetközi szintekről beszélhetünk a határokkal kapcsolatban? Milyen a jó határ? Alapvető emberi jog-e a bevándorlás?

Vajon mitől függ, mennyire nyitott egy közösség a külföldiekre, mitől befogadó egy város? A következő ppt sorra veszi a legfontosabb tényezőket, a városi lakosság és a a külföldi állampolgárok arányának alakulásától a befogadó városi környezet feltételéig. 

 

címkefelhő

menekültügy, menedékjogi eljárás, migrációs politika, migráns profil, nemzetközi védelem, integráció, identitás, kulturális különbségek, kultúrsokk, befogadás kritériumai, illegális bevándorlás, segítés színterei, Magyarország, megküzdési stratégiák, interkulturális találkozások, etnikai-vallási konfliktusok, nemi szerepek, emberi jogok, másodgeneráció, sztereotípiák, előítéletek, szerb-bosnyák konfliktus, többség-kisebbség, vegyes párkapcsolat, elrendezett házasság, duális munkaerő-piac, diaszpórák, paternalizáció, kísérő nélküli kiskorú, antropológiai megközelítés, hátrányos helyzetű csoportok, státuszvesztés, multikulturalitás, társadalmi mobilitás, ICCR, áthozás-kireptetés, enklávé gazdaság, transznacionalitás, nemzetközi tendenciák, migráns gyerekek integrációja és oktatása, pull&push, országinformáció, EU-harmonizált védelmi státuszok, emberkereskedelem áldozatai, újságírás, média, pedagógus segédlet, interkulturális kommunikáció, felnőttoktatás, filmek, szakirodalom